HTML

A Sárkányos Játszótér felemelkedése

Egyszer volt már majdnem nem volt a Sárkányos Játszótér. Zugló talán legjobb helyen lévő játszótere a Rákos patak partján az enyészetnek indult. Nincs hivatalos gazdája, nem az önkormányzat üzemelteti. Úgy gondoltuk, mi szülők, hogy rendbe tesszük. 2010 októberében kezdtük felújítani. Kezdetben vala egy lelkes apuka (én), vett egy fűnyírót és egy fűkaszát és kigazolta a majd egy méteres gazt. Azután csatlakozott még egy ember és már négy dolgos kéz volt. Megmetsződtek a fák, rendbe lett téve a park. A télen elkészült a kapu, amivel zárható lett. Lefestettük a játékokat. A hinta már közös adakozásból lett. Majdnem minden nap csatlakozik egy család, aki segít a fenntartásban. Ha van egy segítő kezed vagy kettő, itt a helyed. Ha tetszik, amit itt látsz, keress meg:
Kovács Krisztián

sarkanyosjatszoter@gmail.com
+36-70/504-9195

Friss topikok

  • pasztiz: Sziasztok! Örömmel írom, hogy ma kint voltunk a Sárkányos Játszótéren, amit időközben felújítottak... (2016.07.25. 20:45) És új sárkányra ébredt a nap
  • adnelim: Sziasztok! Krisztián,szeretném megtudni,hol találom meg a bankszámlaszámot az oldalon??? Üdv Hild... (2012.10.11. 22:47) Az első lépések
  • marguerite.c: bocs, ezt a hintás sztorihoz akartam kommentelni (2012.01.08. 18:29) Közös ügy lett
  • marguerite.c: szia, én attól tartok, a fémek nem maradnának olyan sokáig a helyükön, mint ahogy remélitek. hogy ... (2012.01.08. 18:13) Az út elkészült

Győzelem!

2016.09.14. 14:52 KRi

Azt hiszem elég egyetlen egy képet közzétennem, hogy megmutassam az örömöt és a boldogságot, ami pár hónapja már kiült az arcomra. Célba értünk. A sok munka, a sok együttakarás, és végül, Rozgonyi Zoltántól egy vállalt ígéret, és annak betartása meghozta a felemelkedést.

Zugló felújította a Sárkányos Játszóteret! Végre letehetem a lanton, nyugodjék az. És mi mind örvendjünk! :)

Új játszóvár épült, az összes homokozó újra lett kerítve facölöpökkel, új homok, minden eltört leszakadt dolog kijavítva. És az autóskártyás mindentvívős, aduász az a trambulin lett. Sehol máshol nem láttam még ilyet!

koszonom_sarkanyos.jpg

Az igazság az, hogy le kellett tennem a lantot, be kellett szüntetnem az állandó saját zsebből, időből történő karbantartást. Veszni kellett hagyni. Nem szabadott eloltani a főnixmadarat, most hogy elégett teljesen, és csak hamu maradt, és ez már tényleg fájt mindenkinek, újjá tudott születni.

Ehhez kell 36 év, hogy sokszor nem a görcsös ragaszkodás, és a végtelen foltozgatás hozza meg az áhított eredményt.

El kellett engedni.

És aztán kiadta. :)

(Ugye András ezt te tanítottad :)

És kellett hozzá egy 4 gyerekes anyuka, aki tudta a helyes módszertant: https://www.lokal.hu/2015-08-mi-lesz-a-sarkanyos-jatszoterrel/

Köszönöm Zoltán! Köszönöm Mónika!

 wp_20160403_15_37_34_pro.jpgwp_20160504_17_34_07_pro.jpg

wp_20160504_17_33_25_pro.jpgwp_20160504_17_33_02_pro.jpg

 

 

Szólj hozzá!

És új sárkányra ébredt a nap

2012.10.05. 14:05 KRi

Nekem is nagy meglepetés volt a telefon múlt hétvégén, hogy kellene áram, merthogy kész egy fej. Hogymicsoda?

IMG_0612.jpg

Pár hónappal ezelőtt beszélgettem egy apukával a Kerékgyártó játszón, ücsörögtünk napoztunk, jó volt. Még kölcsön is kértem telefonját, hogy felhívjam a párom, mert az enyém otthon maradt. Aztán rá pár napra épp a Ferihegyi kifutópálya végén néztem a gyerekeimmel a leszálló repülőket (jó móka nagyon) hívott valaki, hogy épp itt áll a Sárkányoson és nagyon tetszik a kezdeményezés, és szívesen beszállna. Mondtam, hogy hurrá. Azt javaslom válasszon a szívéhez közel álló teendőt a tengersok megvalósítandó terv közül. Ez szeretetprogram itt tényleg mindenki azt csinálja, amit szeret. Mondta, hogy elgondolkodik.

Pár nap múlva épp nyírom a füvet a Sárkányoson, amikor odajön valaki, hogy te vagy a Krisztián, igen én lennék. Leültünk beszélgetni. Ő is én is nagyon más ruhában voltunk, nagyon nem esett le a papírtantusz. Kiderült, hogy egy óvodába járnak gyermekeink és basszus tényleg mi már találkoztunk a Kerékgyártóban is, és neki is van kötődése Nagymaroshoz és és.... ott ültünk és azon röhögtünk, hogy ez sok találkozás nem véletlen, ennyiszer nem lehet véletlenül egymásba botlani. Eltelt pár hónap, közben azt tudtam, hogy keresődik a megfelelően szárított fa. Végül megtalálták a cseresznyefát, ami magában rejtette a későbbi fejet. Eltelt újabb pár hónap és meglepetésre jött múlt hétvégén egy hívás, hogy kéne áram, mert itt ma fej nem marad a nyakon.

IMG_0592.jpg

Mindez vasárnap este 7-kor. Szeretem az ilyet, itt látszik, hogy ki van velünk, ki látja a jót és a szépet. Kezdetben próbálkoztunk áram nélkül, majd felhívtam a síiskolás Babos Sanyit, hogy bocsi tudom vasárnap meg este meg minden van, elmehetnék-e érted, hogy legyen áramunk. A válasz az volt, amit reméltem: persze gyere, fél óra múlva már sűvített a flex. :)

IMG_0593.jpg

A szobrot Szécsi András nagymarosi szobrász készítette. Azon kivételes művészek egyike, aki nem csak egy dolgot szeret csinálni, hanem több mások számára összeférhetetlen dologban is jó. Például egyszerre szeret fával és fémmel is dolgozni. A két irányzat kibékíthetetlen volt eddig, és habár elismert művész, egy szebb játszótér megtervezése és elkészítése sem jelent gondot. Igazi polihisztor, nem ragad bele a művészi skatulyába, hanem a szépet beviszi a hétköznapokba is, munkái mellett tanít egy főiskolán, és épp egy küldetésre utazott a Kaukázusba, azért volt fontos az aznapi szerelés, mert másnap hajnalban utazott. Éjjel fél egyre lettünk kész.

IMG_0602.jpg

Nézzétek meg. Tündéri lett. Süsüvel vetekszik kedvességben. Michelangelo azt vallotta, hogy a kőben kezdettől benne van a szobor, ő csak kiszabadítja. Hát valami hasonló történt itt is, volt egy repedés a rönkön, a repedés be lett ragasztva egy fadarabbal, de ez a fadarab adta is magát egy tarajhoz. Tényleg ebben a fában egy sárkány várta, hogy kiszabadítsák. És a szeme. Kőből van. Fa és kő együtt mekkora ötlet. És a pupilla fémgolyó.

IMG_0607.jpg

Kő, fa, fém.

Kő, papír, olló.

Játék a játékban.

IMG_0613.jpg

IMG_0610.jpg

4 komment

Több újság is örült nekünk

2012.04.19. 01:53 KRi

 

Emailben már elküldtem korábban, de most ide is közhírré teszem.

Megjelentünk két lapban.

Először a Helyi Thémában írtak rólunk ennek online változata itt olvasható:

http://helyitema.hu/budapest-xiv/17256

Idézek belőle:

Több család fogott össze és újította fel a zuglói Sárkányos játszóteret a Paskál park környékén élő gyermekek legnagyobb örömére. A Rákos-patak partján lévő hely már borzasztó állapotban volt, amikor a szülők elhatározták, nem hagyják, hogy tovább pusztuljon. Az idejáró családok saját pénzüket és szabadidejüket nem sajnálva úgy döntöttek, maguk veszik kézbe a probléma megoldását.

Utána a városban blog talált meg minket. Ők is igazán szívhez szólót írtak. Idéznék belőle:

Számtalanszor hangsúlyoztuk már a blogon, hogy Budapest fantasztikus hely, de mi is kellünk ahhoz, hogy az értékei felszínre kerüljenek. Mindig örültem az olyan történeteknek, amikor egy lakóközösség összefogott, hogy jobbá tegyenek valamit. Nem vártak máshonnan segítséget, és nem csak beszéltek arról, mivel lenne jobb, szerethetőbb a környezetük, hanem tettek valamit.

http://varosban.blog.hu/2012/01/07/egy_budapesti_jatszoter_felemelkedese

Jó olvasást

Kri

 

Szólj hozzá!

Az út elkészült

2011.11.24. 00:57 KRi

Jó dolog volt kitalálni, összefogni és végigvinni.  Adós voltam az elkészült út képeivel, ezt ezúttal pótolnám.  

Ilyen volt. Ilyen lett általunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Most, hogy elkészült tennék egy kis visszatekintést, hogy hogyan történt mindez:

2011.07.31-én 19:55-kor 16 nappal a harmadik babánk érkezése előtt pattant ki az ötlet a fejemből: az alábbi sms-t küldtem az ismerősöknek, szomszédoknak, rokonoknak, köztük sok korábbi támogatónak:

Jó estét, jó fürdetést. Gyors felmérést szeretnék tartani, hogy mit szóltok hozzá. Azt tervezem, lekövezem a játszóra a feljárót, mert a víz már annyira kimosta, hogy nehéz megközelíteni. Tetszik-e az ötlet? És mivel ez nagy fa egyedül kevés vagyok, tudnátok-e támogatni az elképzelést? Minden támogató család kapna egy saját névre szóló szegélykövet az útban, ami örökké hirdeti jóságát. Köszönöm Krisztián

Aznap sokan visszaírtak, hogy hurrá és beszállnak, úgyhogy örültem, hogy jó volt a gondolat. Másnap az első támogató egy volt kollégám volt. Soha nem is járt a játszón, de tetszenek neki a dolgaim és életében először adott pénzt valamire. Ez komoly dolog. Több barátunk is beszállt, akik szintén még nem is voltak a játszón. Családtagjaink is pl: a párom anyukája is egy elég komoly összeggel, azon nagyon meghatódtam.  És így tovább. Kezdtek jönni a szomszédok is. Mindjárt elsőként a szembe szomszédunk. Jól esett nagyon. És akkor olyan emberek is csatlakoztak, akik még soha nem láttak engem. Látták mit csinálok. Látták a táblát a játszón, levélben írtak egy köszönömöt, kértek egy számlaszámot és utaltak 10000 Ft-ot. Ami nem kevés. Válság van, mindenki spórol mindenen. De azt érezték ez fontos. Maguktól érezték ezt, itt minden szabad akaratból történt. És erre nagyon büszke vagyok.

 

Köszönöm mindenkinek a támogatásokat. Tervezek őszre egy lombösszeszedős nagytakarítást, sokan jelezték, hogy ha pénzzel nem is, de munkával tudnának segíteni, mit szóltok? Van még rengeteg tervem, ha valaki kedvet érez segíteni nekem a szervezésben, kérem, jelezze:  a sarkanyosjatszoter@gmail.com címen.

 

Eggyel vagyok még adós: a személyre szóló névtáblákkal a kövekre. Ezt tavaszra eltenném, még nem állt össze a 100%-os koncepció a fejemben. Kezdetben gondoltam betonfestékre, de az út olyan szép lett, hogy ennél igényesebb megoldás kell. Lehetne kicsi gravírozott rozsdamentes vagy réz lapok leragasztva. Ez már jobb, lehetne egy nagy közös tábla mindenki nevével. Hasonlóan az Állatkert  örökbe fogadói listájához. De végső soron az a legjobb, ha Ti támogatók elmondjátok hogyan látnátok szívesen neveteket.

Addig is, míg az út mellett a feliratok elkészülnek, álljon itt a támogatók büszke listája, eddig 23 család csatlakozott és a költségek 2/3-a jött össze, ami egy 270.000 Ft összköltségű beruházásnál nagyon nagy dolog. Ha valaki kedvet érez még csatlakozni, akkor kérem keressen meg.

Tavasszal pontosítunk, hogy ki mit szeretne pontosan a feliraton látni.

Köszönöm még egyszer!

Nélkülük nem jöhetett volna létre az út:

 

Bognár Imre
Susztár Katalin és Tamás
Krichenbaum Mária
Liszkai Katalin
Liszicza Szilvia
Zsákai Tamás
Szűcs Ibolya
Susánszki Bence és Melinda
Győri Zsófia és Kovács Gábor
Botfalvai család
Hidas Andrea
Virág Attila
Podzimek Zsuzsa
Udvarias Csilla
Kolozsvári Balló Tünde
Kozik Balázs és Kriszta
Czibor Edit
Pap László
Budavári Viktória
Rusai-Firisz Andrea
Babos Sándor
Schlenk József és Schlenkné Kovács Tímea
Kovács Tibor és Kovács Erzsébet

 

 

 

 

1 komment

Építsünk utat, legyen egy névreszóló köved

2011.09.20. 02:29 KRi

Talán mióta az ember, ember, úton, és átvitt értelemben életúton jár. Ha már kétszer végigmegyünk ugyanott akkor az már ösvény, ha többször akkor szép lassan átalakul a táj és látszik, hogy itt emberek tartanak valamerre. Az hogy az irány helyes-e azt az utókor dönti el, de többnyire belül érezzük.

Most a játszótérre vezető ösvény érett úttá. Ha valaki szeretné támogatni, hogy egy 1,5 méter széles kövezett út vezessen a játszótérre, az kap egy névreszóló táblát, mely örökké fogja hirdetni, hogy része volt az építkezésben. Példátlan szerintem ma a 2011-ben, ahogy sorra csatlakoznak a családok a felajánlásaikkal. És nekem nagyon jó érzés.

Másfél éve dolgozom a játszótéren és szép lassan ért meg mindenki erre. Jó érzés ahogy egy héten több család is megkeres olyan levéllel, hogy "már régóta figyelem, hogy mi történik itt, és most mi is...". Múlt vasárnap volt a rekord egy nap 3 család is megkeresett. És a felajánlások és a tervek is szépen gyűlnek. És a tettek is. Minden héten valamivel szebb lesz, most lett kész a sárkányok festése. Végre, ezt is milyen régóta szerettem, volna, és most megvan, és gyönyörködhetünk benne. Az utat is még idénre tervezem. Több ajánlatom van, de még nem a legjobbak, én körülbelül 200e forintot tartanék reálisnak a 36 nm útért, eddig már van egy 350e-s ajánlat. De eljön majd az a kivitelező, aki nem csak pénzt akar nyerni az építkezésen, hanem jóérzést is. Ő fogja építeni.

Eddig 120 ezer össze is gyűlt rá! Ami nagy szó szerintem 2011-ben. Köszönöm mindenkinek, aki eddig támogatta, a fele már megvan! Párom anyukája, nagyszülők, de még a soha a játszótéren nem járt barátaim és volt kollégáim is adtak bele. És sorra hétről-hétre egyre több szülő is megkeres.

Jó érzés építeni, jó érzés összefogni. Köszönöm, hogy a sok munka meghallgatásra talált. Engem most a 3. gyermekem megszületésén felül ez éltet, és jó érzéssel tölt el, mint ahogy a csatlakozó szülőket is.

Szólj hozzá!

Megtaláltam

2011.07.27. 10:43 KRi

Olyat mutatok, de olyat. Megtaláltam a játékokat gyártó céget, és megtaláltam az eredeti képeket. A sárkányoknak volt füle, voltak padok :)) 2004-ben épült és igen, jól tudtuk a Paskál Lakóparknak.

A gyártó honlapja az eredeti képekkel itt!

Nézzétek meg nagyon komoly:

 

Szólj hozzá!

A létra, az első közös munka

2011.06.05. 23:11 KRi

Volt egy utolsó nem csak esztétikai hanem funkcionális javítás, ami nagyon zavart. El volt törve a 3 legalsó lépcsőfok a nagy mászókán. Megszűnt létrának lenni.

Amikor szereltem fel a hintát, odajött egy anyuka. Jól látta-e, hogy van nálam imbuszkulcs. Jól. A kötéllétrának kicsavarodtak a csavarjai elkérheti-e, hogy meghúzza. Elkérheti-e? Valaki magától tenni akar, és csak szerszámot kér? A hinta múltheti anyagi hozzájárulásai után valaki munkát ajánl és nem csak szóban, hanem most azonnal tenne is valamit? Hát ez hihetetlen. Kiderült pont az az imbuszkulcs kellett, mint nekem is. Logikus, hisz ugyanolyan csavarokból áll az egész. Megvárt. A férjével ketten végighúztuk az összeset. Nagyon szimpatikusak voltak. Van az, amikor ránézésre érzed, hogy ugyanúgy látjátok a világot.

A hasonló emberek megtalálják egymást.

Mikor végeztünk bemutatkoztunk. Horváth Zsolt. Kovács Krisztián. Tett egy felajánlást. Ő szívesen segítene megcsinálni a létrát. Ó, már hány hónapja megvettem a létrafokokat, de nem állt össze fejben, hogy hogyan is kellene. Alul le van betonozva és csavarozva. Egyszer már kiástam megnéztem. Nem tudtam, hogy legyen. Mondta, hogy ő meg tudja oldani. Hát ez hihetetlen. A gondolat teremtő ereje.

Kérdezem mikor? Azt mondja bármelyik hétvégén, akár a következőn is. Ez olyan komolyan hangzott, hogy nem mertem bele élni magam. Én minden komoly dologba beleélem magam, és ha beleélem magam soha nem teljesül semmi. Ezért már nem merem beleélni magam semmi jóba. Pénteken rácsörögtem, mehet a dolog? Mehet. Reggel kilencre ott van.

Azonnal hívtam a Fogarasi Siískolát. Nekik köszönhetjük, hogy ha kérünk áramot, van áramunk. A tulajdonos mondta, hogy neki is szívügye, hogy látta az enyészetet, és bármiben tud, akkor segít. Mondtam, hogy a villany a legnagyobb segítség. És azóta van villanyunk, ha kell. A játszótéren nincs, de hosszabbítóval tőlük tudunk kérni, így hegesztődött a kapu is. A tulajdonos annyira jó szándékú, hogy úgy tudok kérni tőle, hogy érzem, hogy nem tekinti macerának a teljesítését. És ez a nagy szó. Bármikor kértünk felkapcsolta, és soha egy fillért nem kért érte. Köszönöm. Most is, amikor bedugtam a konnektorba a csiszolót, biztos voltam benne, hogy működni fog. Óriási érzés ma Magyarországon, ha sokadszorra számíthatunk valakire.

Most pénteken tejfakasztóbulin voltam. Ez az a partifajta, ami nekem nem volt. A feleségemmel olyan jó a viszonyom, amikor csak akarok úgy élem az életem mint egy 20 éves, és ha máshol alszom munka vagy szórakozás miatt hát máshol alszom. Tudja, hogy a férfi megtartásának egyetlen igazi receptje a férfi szabadsága. És épp ezért amikor számítania kell rám mindig számíthat. Egy frissen szült nő, pedig nem az a kategória, akit otthagyunk tejfakasztó buli címén. Soha nem felejtem el első gyermek születését. Bent aludtam én is a kórházban velük. Ő 24 órát nem aludt, de mosolygott, mégis én estem össze a fáradtságtól, de tudom, hogy sokat jelentett neki, hogy vele voltam. Viszont más házak más szokások és én el is fogadom ezt. Máshol ott tobzódik mind a két nagymama, hogy segítsen, ergó az apuka már nem fér oda. Szóval a buli ugyan hamar véget ért, mert leléptem, de egy régi jó barát hozott haza, és reggel 7-ig tartott a világmegváltó beszélgetésünk. Hohó, de 9-kor jelenés van. Felkeltem. Megváltásként ért a "fél tízkor érkezünk sms", egy fürdés legalább belefér. Kb 9:50-re oda is értem. És már szét volt szedve a létra. Tudtam, hogy az előző esti nem alvás az én saram, akármennyire is fájt fel kellett kelnem. És ott amikor láttam, hogy a több éves gondot valaki levette a vállamról, szétszedte a létrát, amit én nem tudtam, mert nem állt össze a fejemben, hogy hogy lehet szétszedni roncsolás nélkül, már meg is volt.

Elszállt a fáradtság, és mérgezett egérként rohangálni kezdtem a hosszabbítóért, áramért, a létrafokokért. Persze kívülről lehet, hogy ez egy ásító víziló vánszorgásának tűnt, de belül én tényleg felpörögtem.

Rég éreztem magam ilyen jól. Olyan jó amikor az emberismereted visszaszeret, és sokadjára sem csalódsz benne. 10-től délután 4-ig beszélgettünk munka közben. Két olyan ember, aki voltaképp most másodszor látta egymást. 6 óra társalgásban mindenről volt szó, ami két gondolkodó embert érdekelhet, és 6 óra után sem találtunk egy olyat sem, amit nem ugyanúgy láttunk volna.

 

Nekem nagyon fáj az, hogy az emberek az eszünk-iszunk-szeretkezünk szentháromságban töltik életüket. Nem lennék 130 kiló, ha nem érdekelnének ezen élvezetek, de ezen felüli dolgoktól vagyunk emberek. Mert ez a 3 a biológiai program, ami efelett van, az az állatvilágból kiemelkedés. És még ha csak evés lenne, jobban mondva a zabálunk-piálunk-....unk hármasban telik a legtöbb ember élete. Igazából a munkájuk is hasonló hozzáállással zajlik, ami lényegében nem töri meg a 3-as szentségét, ergó fel se kell venni negyedikként. És ezzel szemben hosszú hónapok szellemi ridegtartása után itt egy apa, akivel jó dolgozni, és jó beszélgetni, és a világ máris szebb és élhetőbb hely lett mindkettőnknek, és mindazoknak, akiknek 3 lépcsőfok 3 előre tett lépést jelent.

A létra szerelés egy nem várt ponton lett szívás. Zsolt befaragta a fokokat, be is ragasztotta, mikor az oszlopot állítottuk volna vissza beütött a krach. Régóta mondom, hogy nem a multikkal és a nyugati ideológiákkal van a baj, hanem mindig a magyar implementálás a rossz. Itt is. Méregdrága jól kitalált EIBE játékok, és a L alakú fémfül, amihez a létra volt csavarozva nem volt lefúrva, hanem csak rádobtak egy marék betont, ami legelső mozgatásra letört. No, de ha ilyen gyenge a beton, akkor a dübel, is csak annyit tart majd mind a kreatív turisták a Pisai Ferdetornyon. 

 

Fúró kellett, meg egy adag szerencse. Lett fúró, és szerencse is. A dübel az 52. ki be játszásra megszorult. Csavar megszorult, létra megtámasztódott, és a mű elkészült. Úgy tekintettünk rá mint Isten a 6. nap estéjén a világra. Jó mulatság férfimunka volt.

 


Levezetésként lecsiszoltam az összes belekarcolt, beleivódott graffitit a faszerkezetekről. Ez is régi vágyam. Valaki egyszer úgy érezte, hogy egy női sziluett az a legfontosabb művészeti önkifejezés egy játszótéren. Lehet, hogy kétezer év múlva megkímélem a tudósokat egy fejtöréstől, hogy hogy is került össze egy ilyen barlangrajz a játszótérrel, ezért a flex és csiszolókorong édeskettes egymásra találása eltüntette ezt a korai Picassot. Bocs a művésztől, ha olvassa a blogot, kérem keressen meg, egy új feszített vászonra a vendégem, csak egyet kérek cserébe, se ő, se a haverjai ne itt fejezzék ki lenyűgöző dadaista kreativitásukat.

 

Szóval kész lett a lépcső, és az utolsó graffititól is megszabadultunk. Elfáradtunk, lesültünk, jót tettünk.

Köszönöm Zsolt, te tetted bele az eddig a legnagyobb saját kétkezi munkát a játszótérbe. Köszönöm, hogy segíthettem.

 

Szólj hozzá!

Közös ügy lett

2011.06.05. 22:24 KRi

Tulajdonképpen ez az az a bejegyzés, amiért megérte az egész. Elindult valami, amit látták az emberek, hogy jó. Nincs bürokrácia, nincs kötelező, csak tettek vannak és előremozdulás. Nem tudom mi volt a váltás, valószínűleg az én fejemben történt meg pár hete, már nem panaszkodok, hanem csak a következő megoldásra váró dolgot nézem. Indult azzal, hogy eltört a frissen kirakott hinta. Nagyon, nagyon rosszul esett. De ott határoztam el a fentit, nem panaszkodom, hanem megoldást nézem. Leszereltem és kidobtam. Aludtam rá egyet. Másnap mikor kint jártam odamentem egy anyukához. Megkérdeztem, hogy volna-e kedve gyűjteni egy új strapabíróbb hintára. Volt. Ez egy komoly felajánlás. Én 190 centi vagyok és 130 kiló, nem az a kategória, aki megszokott látvány a gyűjtésrendezéseken, valahogy azt látják, hogy nagy darab és férfi is majd megoldja, minek adjunk. Ezért örültem, hogy egy kedves filigrán hölgy igent mondott. Pár hétre megkérdeztem már össze is gyűjtött 3000-et. Csodás. Aztán egyik este mikor kint voltam a játszón valahogy úgy álltak a csillagok, hogy nekem is újra kedvem lett az egészhez. Jó kedvű volt mindenki, és ordított a hinta hiánya. Megkérdeztem, hogy volna kedvetek-e a hintába beszállni. Volt. Ott azonnal 6000 Ft gyűlt össze. Az összesen 9000. Nem vagyok egyedül. Nem az én harcom mostantól, sokan vagyunk, és egyre többen támogatnak. Ez hihetetlen érzés. Van egy értékítéleted, hiszel valamiben, sokszor kerülsz a feladás szélére, de másnap újra felállsz mész és csinálod.  Dalai Láma mondta:

"Ne keseredjünk el, ha szavunk bárkinél is süket fülekre talál. Különös dolog a lélek, és az emberi lélek csendje. Sokszor esztendők is eltelhetnek, míg ez, vagy az elvetett mag megfogan benne. Ne higgyük, hogy tetteinknek és szavainknak hatása tüstént és várakozásainknak megfelelően jelentkezik."

Múlt héten olvastam, körbe is küldtem a barátaimnak. Annyira benne van minden, ami az életem. Sokáig semmi, és a legváratlanabb pillanatokban kapok vissza valamit. Körbe is néztem hintafronton. Kiderült vagy 2000 Ft-ért veszek egy ugyanolyan műanyagot, vagy 30000 Ft az EU szabvány. Ami azon kívül, hogy megkapta a szabványt baromira nem ergonomikus, aki hintáztatta már olyanban a gyerekét az tudja. Háttámla nincs, van egy rúd keresztben és ennyitől már bölcsőhinta. Ezzel szemben a 2000 Ft-os minden oldalról jól fog, és van rajta duda is. De nem bír ki 130 kilót, de ha 20 kilóig használják, a miénk otthon kibírt sérülés nélkül 3 évet két gyerekkel. Szóval mit veszel? Úgy hogy tudod, hogy az Eu szabványost lelopták, a 2000 Ft-ost letörték. Egy kicsit másfajta 2000-eset. Mert, ha baja lesz 15 darabot tudsz venni a drágább árán. Remélem, annyira nem lesz szükség. És megmaradt még pénz, körbekérdeztem az adakozókat, mit szólnának ha fizetnénk belőle a játszótér napi zárását nyitását. Ok. Ezennel jelentem ebben a hónapban önfenntartó lett a játszótér!!! Köszönöm mindenkinek!

2 komment

Az önkormányzat is segített

2011.05.09. 13:20 KRi

 

Felhívtam az önkormányzatot Városüzemeltetési Osztályát, beszélgettem egy hölggyel, és megkértem, hogy a levágott gallyakat és zöld hulladékot szállítsák el. Éreztem a hangján a heroikus küzdelmet, amit nap mint nap vívnak, hogy a kevés pénzből, hogyan tudják mégis karbantartani a Budapest legzöldebb kerületét. Sok mindenről beszéltünk, és örülök, hogy érezte a hangomon, hogy mi most valami jót, valami szokatlant, valami rendkívülit kezdtünk el. Nem igazán divat saját pénzt, saját szabadidőt feláldozni a közért. Vagy ha mégis az tényleg áldozat lesz és nem jó cselekedet. Eddig. Ő is és mindenki tudja a lehetetlen helyzetet, hogy a Paskál Park építette az iskola területére valami kompenzálásként. De az önkormányzati átadásig már nem jutott el a játszótér. Közben az iskola tönkrement, sokáig zárva volt, majd kibérelte a Kommunikációs Főiskola a területet. Persze nem a játszóteret. Azt kinderüberraschungként ők is hozzá kapták. Persze ezt is tőlem tudták meg először. Szóval gazdája hivatalosan nincs. Nem hivatalosan mi már jó gazdája vagyunk, és minden támogatás, amit mindenki a saját hatáskörében meg tud tenni az jól esik több száz embernek.

Itt most valaki megtett egy ilyet. Két nappal a telefonhívás után már el is vitték. Ami a saját hatáskörén múlt abban tett, és jót tett. Nagyon köszönjük! Nagyon jó érzés volt ennyi munka után érezni a támogatást. A kevés maradékot azonnal bezsákoltuk és összegereblyéztük. Azóta ott is és a játszótéren is lenyírtuk a füvet. Most teljes fényében pompázik.

Köszönjük mégegyszer!

 

Szólj hozzá!

A játszótér elkészült

2011.05.02. 18:55 KRi

Kész a kapu, a szemetes, a hinta, a festések, a metszések minden. Kész van minden, amit saját erőből szerettem volna.

Tiétek. Szépen lassan újra felfedeződött, anyukák virágokat ültetnek, szemetet szednek, és segítik a karbantartást. Egyszemélyes küldetésből igazi családi megmozdulás lett. Tenzin Gyaco a XIV. dalai láma mondta, hogy a világ jobbá tételét magaddal kell elkezdeni, neked kell megtenned az első lépést. Egyik este 28 embert számoltam össze a játszótéren. Mennyien lehettek egész nap?

Használjátok szeretettel.

Kovács Krisztián és Csepregi György

Beszéljenek a képek:

 

Az új szemetes:

 

 

A hinta:

 

 A sok-sok kicsi virág:

 

A sok-sok gyerkőc:

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Készül a kapu

2011.04.13. 01:18 KRi

A kapu szükséges. A kapu a határ, a védelem, a bebocsátás és a kizárás, a kerítés értelme, a kerítés feloldása, amióta létezik az emberiség kerítést és kaput épít. Megvédeni az alkotást a pusztulástól. A nyitott kapu a jó kapu. A zárható kapu a jó kapu. Kapu a választóvonal, hogy az ne jöjjön be, aki csak visz, és nem hoz semmit. Míg, aki nappal hoz, az a következő nap is viszontláthassa, amit hozott. Ameddig nincs kapu minden mindenkié, a kapu után azoké, akiknek valóban fontos. Amióta kapu van sokaknak lett fontos. A kapu nagyon kellett.

Hogy ki és hogyan készítse el azon rengeteget gondolkodtam. Egyszerűen nem jutottam túl egy holtponton. A megoldást György barátunk hozta. Sajnos Ő is két ismerősével luftot rúgott. De már 30 évesen éltem annyit, hogy tudtam, hogy minden kudarc mögött ott a későbbi még jobb megoldás lehetősége. Így is lett, ráadásul a megoldás a szánkban volt, csak nem vettük észre. Szintén egy gondolat, hogy a megoldás mindig a szánkban van, de nem vesszük észre, hajlamosak vagyunk az ország és a világ másik végére utazni, ha nem találunk valamit, holott mindvégig ott van előttünk. A megoldás a szemközti gumis műhelyben volt. Összetalálkozott a tenni akarás a tenni tudással. Gyakorlatilag két nap alatt kész voltak a kapuval.

Innen indultunk:

 

Munka a hóban:

 

Közben újraterveztük, alul sűrűbbre vettük a rácsozást, hogy se gyerek ne férjen ki se kutya ne jöhessen be.

A kész hegesztés még festés előtt:

 

 Felül egy rigli védi középen pedig egy golyós zár. Gyerkőc véletlenül nem tudja kinyitni. A kép még a félkész állapotban:

 

Szólj hozzá!

Második felvonás - az első igazán látványos lépések

2010.10.19. 00:13 KRi

Ha valaki ellátogat most a játszótér felé, akkor remélem nem hiszi majd amit lát :)

Ez volt:

Beruháztam egy fűnyíróra a nyáron. Egyszer már lenyírtam a füvet, de semmilyen fűnyírót sem a félméteres dzsindszára tervezték, így lett egy benzines fűkasza is.
És a múlt hétvégén végre nekiláttam Katával és a gyerekekkel. Következők történtek:

  •  
  •  
  •  



  • Az első homokozó mögötti több éve növő fél méteres gaz a múlté. A kerítésről is leszedtem a ránőtt gyomokat

     

 

 

 

 

 

 

 

  • Kata összeszedte az összes szemetet:
  • Új segítő Norbi apuka kapával Gellért és a fia segítségével elkezdte kigyomlálni a homokozót

     
  • Kata elkezdte kigyomlálni az őserdőből előtörő bokrokat. Nekem meglepetés volt, hogy azok különálló tövek
  • Megtaláltuk az egyik sárkány fejét :) erről majd lesz egy poszt :)
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •   
  • Jól éreztük magunkat. Valahogy hihetetlenül jó volt ott dolgozni szombaton, egyszerre éreztem jól magam és hasznosnak, kint is voltam a szabad levegőn is, és a karjaim izmai is nem csak a kaját meregették hanem gépet emeltem. Kata meg mosolygó fejjel gyomlált, azt mondta, nem tudja miért de ezt most nagyon jó csinálni.

A képek a BEFORE állapotot ábrázolják, tessék kilátogatni és töltődni az AFTER-től :)

Szólj hozzá!

Az első lépések

2009.04.29. 02:12 KRi

2009.04.24 16.00-ra írtam ki a gyülekezőt a plakáton a játszótér rendbehozására. Mire 16:01-re odaértem a szemetet már össze is szedtétek. Nagy szó ez ma Magyarországon. Először is van nemes cél, van aki szervezi, és van 13 család akit érdekel sőt annyira érdekel, hogy teljesen magától mindenki megfogja a munkát. Nem vár parancsra, nem ordít hangosan, hogy ez nem az én asztalom, félreteszi a péntek délutános programját is csinálja. Minden tiszteletem. Mi most világítunk a kis hazában.

Ezek történtek eddig:
-szemétszedés, konténerbe elszállítás (a korábbi megállapodás szerint használhatjuk az iskola területén lévő konténereket) 

 -hintát valaki megcsinálta (vetem csavart, csak kicsi vol, mire megvettem a jót és mentem felszerelni már valaki beletett egyet :)

 

 


 

 

 

 

 

 

-párommal kiszedtük a szúrós gyomokat, így akár mezitláb is lehet lenni
-vettem szemészedő fogót, így már le se kell hajolni :)
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-elefántos hinta maradékai lebontásra kerültek, csavarok kiszedve, így legalább nem balesetveszélyes.
 
Függőben:
-vettem egy babahintát ha felkerül a kapu feltehetjük, és akkor a kicsik is tudnak hintázni
 
Ez jön most, ebben kellene segítség
-fix szemetes felállítása
-kapu (vagy vas, de félő, hogy új oszlopok kellenének, mert ezek elrohadtak vagy fa, no most erre kitaláltam egy olyat, hogy két oszlop lefúr, felette áthidalógerenda, jó ha van mert nem fog úgy szétfeszülni a két oldalsó mint most, és szeretnék rá egy sárkányos játszótér feliratot keresztbe, ez elég barátságos volna :)
-grafitik eltávolítása (ötlet, hogyan?)
-begazolt homokozó kiásása
-csap megcsinálása
-elefántos mérleghinta kitalálása
-nagycsúszda első lépcsőfok pótlása
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-rugósállatkák kapaszkodóinak pótlása
-padok csinálása
-és amit még szeretnénk

Azt hiszem elindult valami :) Öröm bódottá'

Kri

3 komment